Ismerkedem a nyers étkek csodájával egy ideje, és ma jött el a pillanat, amikor ki is próbáltunk két fogást nyersen. A tapasztalat pozitív, így már elfoglalta az aszalónkban a helyét egy újabb próbarecept.
Ma reggelire árpát csíráztattunk, és turmixoltunk le almával, körtével, kesudióval, és egy kicsit több vízzel, mint kellett volna, de majd belejövök. A tetejét megszórtam mazsolával és pelyhesített lenmaggal, és díszítésül még egy kis almával feldobtam a fogást. Felfaltuk, és azt hittük, egy óra mulva kopogni fog a szemünk az éhségtől... és nem, ebédig tökéletesen kitartott a reggeli adta lenüdlet.
Nyers nap
Mámorral töltött szőlőlevél
Hónapok óta pályázom a Dining Giude oldalán meghirdetett T-Home receptversenyre. Nem nagyon rúgok labdába, egész más szemléletben főzük, de ez nem meglepő:). Ennek dacára ma is beküldtem -szerintem- remekművemet, hogy képviseljem a vegán kisebbségrt.
A pontos recept itt olvasható. (ne szóljatok senkinek, de a szőlőlevél nem volt már elég zsenge:P)
Az én biscottim
A történet egy jegyzetfüzetbe körmölt pár sorral kezdődött. Napi adat TvPaprika bambulásomat tartottam, amikor egy gyanús recept tűnt fel. Rossz hogy nagyonrésen kell lenni, mert ha későn kapcsolok hogy ez a recept leírásra érdemes, akkor bottal üthetem a finomság nyomát...(bár ha mázlim van, elkapok egy ismétlést, ami azért nem ritka). Lehet hogy ezt is második látásra siekrült végül papírra vetnem. A kanapénk mellé van készítve már a receptkörmölős füzetem, egy beélesített tollal. Sokminden kerül bele, amik sokáig várnak felhasználásra, de ez a keksz előrekerült.
Sok sok mag, és aszalvány van benne, az eredetiben épp annyi cukor, mint liszt, és tojás, a jó állag eléréséig....
Első nekifutásra a liszt cukor arányt tartottam, még talán másodszorra is, de utána rájöttünk, hogy ez bizony túl édes... A tojást azonnal lecseréltem a csodás vegán tojásporunkra, amit galád módon készen veszek MÉG a boltban, de a hangsúly itt a MÉGen van:D.
A végleges arányok nálunk így alakulnak:
5rész liszt (fél kiló)
3-4 rész cukor
4 rész olajos mag(mogyoró, mandula, pisztácia, kesudió az én kedvenc négyesem, de mindig ami éppen van)
2 rész aszalvány(egy édesebb, és egy savanykásabb)
Ehhez az adaghoz teszek 3-4 evőkanál tojásport, ami 3-4 tojás szárazanyagának felel meg. Egy evőkanál sütőpor, és egy csipet só zárja a sort. Egyetlen hozzávaló maradt már csak ki, amit lassan kell adagolni, addig, amíg egy keményebb kelt tészta állagú masszát nem kapunk. Sajnos elképzelésem sincs róla, hogy ez kb mennyi lehet.:(
Ebből a mennyiségből 4 rúd készül, amik pont elférnek egymás mellett a nagy sütőlapon. 30 percre költöznek a 200fokos sütőbe. Mikor innen kikerül, alapvetően fogyasztásra kész, omlós, magos csoda, DE ha mi nem elégszünk meg egy kis csodával, akkor továbblépünk. Mi így szoktunk tenni. Fogunk egy éles kést, és 2-3milis szeletekre vágjuk a rudakat. Kiterítjük a sütőlapon őket, és még 10 percre visszatesszük a 150 fokos sütőbe. Innen már tényleg az általam eddig megismert legfinomabb keksz kerül ki. Ropogós, könnyű, abbahagyhatatlan.
Ez a gigantikusnak tűnő mennyiség, nálunk csak pár napig tart ki. Kíváncsi vagyok ha kipróbáljátok, meddig csücsül majd a sütisdobozban.
Magos csípős tészta
Ma elég zűrös napunk volt... terveimben szerepelt tanulás, cikk írás, gereblyézés az udvaron Olivérrel, és emellett jó lett volna tartani a napirendet, reggeli, ebéd, vacsora tekintetében is... Máshogy alakultak dolgok.
Tivadar ma semmit nem akart aludni, csak kézben bóbiskolt néha... Emellett még a tanulnivalómból sem tudtam pár oldalnál többet olvasni, a jegyzetelés és a többi fel sem merült...
Az ebéd főzés akkor jutott eszembe, amikor valaki bejött Olivérrel az udvarról, hogy éhes. Ebéd sehol.. szerencsére még a csicseripörköltből volt, és jót evett abból. Hirtelen ráébredésem után, miszerint ebédidő rég elmúlt, gyorsan nekiálltam valamit kreálni...Tésztára vágytam, és gyors elkészülésre, kevés koszra, emellett intenzív ízekre....
Ekkor jönnek a gondolatok: fehér legyen, tehát kesutejszín... de még valamivel fel kéne majd azt is dobni. A szezámpehely minden tésztába remek.... Már csak egy ízvilágot kell adni neki... Olivér már ebédelt, most végre megengedhetek magamnak egy tüzes ebédet. Előkerült tehát a Tabasco, és a az Erős Pista. Régóta várnak már a sorukra. Nekiálltam gondolataim fazérkbaöntésének.
3 fej hagyma, nagyobb darabokra vágva került először a serpenyőbe sóval, vízzel és szezám olajjal. Mellett feltettem a tésztavizet forrni. Gergő előkészítette nekem a pelyhesített szezámmagot(egy csésze), és a nagy marék pucolt fokhagymával. A magot a már kicsit megpárolódott hagymára öntöttem, a fehér gerezdeket pedig a turmixban landoltak. A turmixba került még víz, kesudió és napraforgómag. A hosszas kémesre turmixolás alatt leszűrtem a tésztát, és belekerült az egy evőkanál Erős Pista, és a kiskanálnyi Tabasco a serpenyőbe, a hagyma és szezámmag mellé. Végül ráöntöttem a fokhagymás tejszínt, és jól összeforraltam. Kóstolásnál még valami úgy hiányzott belőle. Ilyenkor szoktam végigvezetni a tekintetemet a fűszer készletemen, és most a köménymagra esett a választásom. Jócskán szórtam bele. Szerintem pont erre volt szükség és elzártam a tüzet. Már csak tálalni kellett. Itt is a gyorsaság volt a legfontosabb szempont, fogtam a vadi új négyszögletes fehér tálamat, tészta, rá a szósz, díszítésnek egy kis szárított snidling, és édes pirospaprika, hogy mégse legyen egészen sápadt.
Míg a család kinn terített így készült el a mi gyors ebédünk, ami végre olyan ebéd volt, ami mellett nem csábultam el anyáék köretére:)...bár sokminden ennek ellenére kimaradt a napból....
Megújjúlva, tanácstalanul
Az elmúlt időszak hallgatásának elég változatos oka volt. Karácsonytól augusztus 18-ig tartott babavárásom időszaka. Az egész terhesség(nem szeretem ezt a szót...) alatt nagyon befelé fordultam, a főzés is gyakran okozott nyűgöt. Volt időszak amikor lelkesebb voltam, de valahogy a receptek nem kívánkoztak ki belőlem.
Az elmúlt egy hónapban már nagyon kikívánkoznak belőlem a dolgok... DE, teljesen megváltoztot a hozzáállásom a főzéshez. Sokat főztem receptekből, amit szeretem, de mindig nyűg volt nézni a hozzávalók listáját, és végiggondolni, hogy van e itthon minden, mert itt Bicskén még tofut sem kapok...
Két dolog történt ennek hatására konyhám háza táján.
1. Mindent a legletisztultabb alapanyagtól próbálok kezdeni. Már nem csak a gabonát a malommal, hanem szójatejet is itthon csinálok, vagy rizstejet, a kesutejszínt, és holnap megpróbálkozom a tofuval is ismét, mert úgyérzem, hogy talátam egy igazán bíztató receptet az egyik szakácskönyvben. Előszőr szójatejet készítünk, utána abból tofut. Izgalmas kihívás, de ha sikerül, az fantasztikus lesz! Lehet hogy így főzni kicsit több időbefektetés, de pénzügyileg biztos hogy jó, biztos hogy jó azért, mert pontosan tudom hogy mi van a feltálat ételben, és mint szakács hatalmas szabadságot ad.
2. Szeretem a folyamatot, ahogy készül az étel. Élvezem, és hagyom, hogy elragadjon a hév. Nem írom főzés közben, hogy miből mennyit, mint régen, csak főzök, és utána fotózok, de pontos recepttel nem tudok szolgálni, és nem is szeretnék. Amit át szeretnék adni, az az érzés, az élmény, a lelkület, és az a fajta hozzáállás a főzéshez, ami az önbizalmon és játékosságon alapul.
Ami a tanácstalanságomat okozza, hogy az elkészített ételek alapanyagait, és nagyságrendbeli arányát meg tudnám adni, de akkor pont ugyan azt a helyzetet teremteném valaki más konyhájában, aki épp a receptemet szeretné kipróbálni, amiben én találom magam a 20. tofus recept olvasásakor: néha már ölni tudnék egy kis tofuért:) (itt szeretném leszögezni, hogy nem tofun/szóján élünk, de már szinte nincs más ami akadályt jelentene, vagy csak még mindig nem tudom megjegyezni a fura nem is tudom milyen alapanyagok nevét, hogy megosszam veletek...)
Szóval mély hallgatáosmnak ez az oka. Pedig főzök, sokat, és imádom, és a család is élvezi. Férjem már óvatosan jelzi, ha egy jól működő sémára túl sok féle változat készül, hogy találjak ki valami mást:). Nem hagy elkényelmesedni. Újabban nagyon sok szakirodalmat is olvasok, és egyfelöl tágítja a látásmódomat, másrészt felismerem, hogy nincs új a nap alatt. Az alapanyagokat ismerem, és tisztelem. Nem gonolok már olyan elvetemült dologra, mint csipetke készítés, hisz a hatás pont ugyan olyan egész gabonaszemmel, csak kevesebb munka, és energia.
Naponta élem meg a liszt víz csodáját. Hihetetlen mennyit lehet játszani csak ennek a kettőnek az arányával.
Nem szaporítom a szót, csak lezárom azzal, hogy változni fog a blog. Lesznek ételfotók, és az étlek fogyasztása közben készült hagnulat fotók. Nem lesznek szigorú recepte, csak ötletek, esetleg alapanyag felsorolás, mennyiségek nélkül, és állagok. Több szó lesz az ételhez vezető útról, gondolatokról, és a helyzetről, ami életre hívta az ételt.
Igyekszem rákényszeríteni magam egy két alapelvem, alapreceptem pontos leírására. Nem azért hogy ez legyen másnak is az alpa, hanem hogy azok akik szerenének hasonlóan csak ihlet merítés céljából nyúllni a szakácskönyvekhez a vegán konyhában, kapjanak egy képet arról, mi hogyan épül fel, és mik azok az apróságok, amiket érdemes mindig szem előtt tartani. Ezek közé tartoznak a növényi tejek, sajtok, sajtkrémek, tejszínek készítése, tojás pótlási lehetőségei.
Nagyon várom a kérdéseiteket, tapasztalataitokat, és véleményeteket majd ha beindul ez a másfajta gasztrobloggerkedésem, remélem elnyeri a tetszésetekeet, és profitálni tudtok belőle.
KALANDRA HÍV AZ ÉTEL!
Élénkítő zöldbabos saláta
Így jelent meg ez a recept a Dining Guide pályaművei között
Hozzávalók:
- 300g friss zöldbab
- 300g csilis tofu
- 1dl olívaolaj
- 2db közepes, zsenge karalábé
- só, ízlés szerint
- esetleg pár csepp citrom
Felteszek egy jókora lábosban vizet forrni. 1x1cm-eres kockákra vágom a csilis tofut. Hevítsünk egy kevés olajat (kb az egy dl negyedét, a többit későbbre tartogatjuk) egy lapos serpenyőben, és ebbe szórjuk bele a kockára vágott tofut. Amíg pirul, és természetesen közben fél szemünk raja van, és néha megrázzuk, összekockázzuk ugyanúgy 1x1centis darabokra a két karalábét, ami már mehet is a tálba, amiben tálalunk majd. Ekkorra körülbelül felforr a víz, amibe sót teszünk, és utána a 2-3 centiméteresre vágott zöldbabot. Mi szeretjük ha ress marad, így csak hagytam egyet rottyanni, és már szűrtem is le, és öntöttem a karalábéra. Fontos hogy jól csöpögtessük le, mert nem jó ha úszik a vízben a salátánk. Ha ügyesen tartottuk szemmel a tofut munkánk során, ekkorra mindegyik darab szépen megpirult. Most elzárhatjuk alatta a tüzet, és öntsük rá a maradék olajat, hogy ez az olaj is átvegye a finom pirult ízt, mert a tepsink még elég forró ahhoz hogy összeérlelje az ízeket, de már nem roncsolja az olajat. Ha hűlt egy kicsit, mehet a türelmesen várakozó karalábéra, és zöldbabara. Keverjük össze óvatosan, hogy ne törjön össze a tofu. Tálalás előtt még kóstoljuk meg, hogy elég sós lett-e, bár szerintem ha sót hiányolnánk próbáljuk meg előbb pár csepp citrommal egyensúlyba hozni az ízeket, mert azzal igazán kerek egészet alkot ez a gyors, könnyű finomság.
Bodzaszörp
natúr, karamellás, citromfüves, mentás. Jövőre szerintem még többet készítek majd, bár most még azért van a fagyasztóban pár üveg, de hosszú jövőt nem jósolok nekik.
Az elkészítésükről nem szeretnék sokat írni, mert az internet tele van jobbnál jobb receptekkel, és én sem találtam fel spanyol viaszt az enyémekkel. 5 liter vízbe tettem fél kiló cukrot, és felforraltam. Az előkészített üvegbe tettem 5 literenként másfél vékonyra szeletelt citromot, és elosztottam az adott bodza mennyiséget az üvegekben, nagyjából arányosan. Semmi nagy hűhó. A karamellásnál a forralós vízbe csak a cukor felét tettem bele, a másik felét fél citrommal karamelizáltam, és mielőtt ráöntöttem volna a forró vizet a bodzára ezt a masszát még belekevertem.
A citromfüvesbe és a mentásba pedig a kertben szedett friss növénykéből tettünk szép nagy csokorral.
3-4 napot hagytam állni őket, utána üvegekbe szűrtem, majd megittuk:)
Karamelás körtés árpa
Régóta vágytam egy csinos körte konzerv méltó felhasználására, és úgy gondoltam hogy a mai reggel megfelelő alkalom.
Hozzávalók:
100g árpa
1csipet só
25g cukor
diónyi vegán vaj
pár csepp víz
240g körtebefőtt (leve is)
fahéj
darált dió
100g árpát lepelyhesítünk, és egy csipet sóval fél liter vízben felteszünk főni. Folyamatos kevergetés mellet 15-20 perc alatt megpuhul, és ezalatt a felesleges víz is távozik.
Egy másik edényben ezalatt 25g cukrot egy diónyi vegán vajon elkezdünk pirítani. Adunk hozzá pár csepp vizet is. Amikor elkezd barnulni ráöntjük a 240g-os körtebefőtt levét. Óvatosan, hogy a kifröccsenő karamell ne égessen meg minket. Ezzel a lével még egyszer hagyjuk felforrni, majd beletesszük a körtéket is. Megszórjuk egy kis fahéjjal. Mindegyik körte darabot jól megforgatjuk a karamellben, majd elzárjuk az edény alatt a tüzet. Kb egyszerre készül ez az árpával, és már tálalhatjuk is.
Tálalásnál nagyon finom hozzá még egy kis darált dió.
Rusztikus vacsora
Általában nagyon könnyű vacsorát készítünk, de ma az ebéd is annyra könnyű lett, hogy kicsit többet kívántunk mint egy zöldturmix. A sok zöldségről nem akartam lemondani, így a nagy adag saláta adott volt. Ezt egészítettem ki az új slágergyanús ropogtatnivaló kalóriabombával....
Hozzávalók:
1 jó adag Gordon féle sültkrumpli
madárasáta
rukkola
1fej hagyma csíkokra vágva
a kedven saláta öntated: nálam fűszerecet, citromlé, olivaolaj, só, bors
kis csokor petrzselyem
Az elkészítést nem fejtem ki, hisz a kép magért beszél:D. Mi felfaltuk...
Sárgarépa pörkölt
Jó pár napja kerülgetem a konyhában az a néhány kornyadozó sárgarépát, amit egyik hétvégén azért vettem, mert anyukám kérte. Valahogy végül mégsem használta el őket, és rajtam ragadt. Ezen kívül egy fél zeller is a felhasználásában reménykedett... nekünk meg valami gyors ebédre volt szükségünk. No akkor mi lehetne jobb megoldás, mint összeszedni a hátban fellelhető maradékokat, felkockázni, és jó kis hagymás paprikás alapon kis pirítás után készre főzni. Így történ, hogy fél óra alatt elkészült a Sárgarépa pörkölt.
Hozzávalók:
5-6 sárgarépa
fél zeller
3 nagy fej hagyma apróra vágva
1 sűrített paradicsom
2-3 ek pirospaprika
só
bors
olivaolaj
3 ek kukorica keményítő
Elkészítés:
A felkockázott hagymát kevés sóval vízen párolom, majd egy kicsit pirítom is, hogy szép színe legyen. Ezalatt a répákat és a zellert felkockázom. A pirítás végére már jó ha ezek is a hagyma mellett vannak a serpenyőben, hogy jobban kijöjjenek az ízek. Ezután egy kevés vizet öntünk rá. A víz tetejére öntjük az olivaolajat, amibe a pirospaprikát szórjuk. Jól elkeverjük, és hagyjuk rotyogni. Mikor már majdnem kész beletesszük a sűrített paradicsomot, és ízlés szerint ízesítjük borssal, sóval. Legvégén a kukoricakeményítőt feloldjuk kevés vízben, beleöntjük, és még egyszer összeforraljuk. A gyorsaság miatt fehér jázmin rizzsel tálaltam.
Gordon féle sültkrumpli
Hozzávalók:
Egyforma újkrumplik
Só
Bors
7 fűszersó
fél kiló krumplinként 2ek olaj
Elkészítés:
A jól megmosott krumplikat girizdekre vágjuk, 8 egyforma darabokra. Héját rajta hagyjuk! 3 percre lobogó vízbe tesszük, és utána azonnal leöntjük róla a vizet. Mehet rá az olaj, a só, a bors, és a fűszersó. Előmelegített tepsibe tesszük. Ha nem tudjuk mindet elteríteni a tepsiben, akkor inkább süssük két tepsiben, hogy egyenletesen érje a hő az összes girizdet. 20percenként keverjük meg. Akkor van kész, ha szép pirosak a krumplik.
Igazán finom, még hidegen is.
Az én 3 az 1-ben kávém:)
Nem szeretem a kiszámíthatatlan minőségű kappucsinókat. Mióta babát várok azonban nagyon alacsony a vérnyomásom, és rákényszerülök a Pesten töltött napok alkalmával a kávézók ajánlataira. Azaz rákényszerültem eddig. Rájöttem, hogy magammal vihetem a csodálatos itthoni kávémat.
Két féle kávét szeretek, az egyik a firssen pörkölős gyorskávé, de ilyen gépem nincs itthon. Illetve szeretem az Amway instatn kávéját. Ehhez nagyon könnyen hozzájutok, így ezt teszek a saját uticsomagomba. Ezen kívül kerül bele növényi tejpor. Ami persze nem maradhat ki a cukor. Lássuk az én pontos arányaimat.
1tk instantkávé
3tk rizstejpor
1db barna kokcka cukor
Azon kellett a legtöbbet godolkodnom, hogy mibe is tehetném. Kindertojás "sárgájába" nem fér bele. Viszont legújabb kedvenc paradicsomsűrítményem egy csinos kis csavaros üvegben kapható. Sok fogy. Az üvegeket gondosan elrakom az első darabtól, mert mindig jól jöhet még valamire. És tessék, már használom is őket:).
Bagel-most édesen
Hát ez pite!
Végre visszajött a főzési kedvem... és első említésre méltó alkotásom két pite volt. A pitesütésben az a kedvemcem, hogy nagyon egyszerű a tészta, gyors, és igazán csinos eredmények születhetnek a végén. A variációs lehetőségek száma pedig végtelen.
Hozzávalók, egy 25cm átmérőjű pite tésztájához:
25g margarin
330g teljeskiörlésű liszt (durum is lehet benne ha szeretnénk omlósabb tésztát)
csipet só
1tk stőpor
3-6 ek víz
A lisztbe belekeverjük a sót a és a sütőport. A szobahőmérsékeletű margarint kockákra vágjuk, és elmorzsoljuk a liszttel. Ha ez megvan, 3 evőkanál vizet teszünk bele, és elkezdjük összedolgozni egy jól formálható tésztává. Ha nem áll össze, akkor tapasztalatom szerintem még max 3 evőkanál víz kell hozzá, ha száraz a lisztünk, de óvatosan kell adagolni, mert ha több víz kerül bele a szükségesnél, akkor ragacsossá válik a tészta. A kész tésztagombócot két folpak közé teszem, és úgy nyújtom ki akkorára, hogy kitöltes kényelmesen a piteformát. Egyik oldaláról lehúzom a folpakot, és átteszem a tésztát a fomába. Eligazgatom, a felesleges tésztát letépkedem(később díszítésnek használhatom). A tökéletesen eligazgatott tésztára alufólát teszek, és megtöltötm babbal, rizzsel, kinek melyik szimpatikus, hogy ne pupusodjon fel sütés közben. 15 recre 220 fokos sütőbe rakom, és előtsütüm.
Töltelék a narancsos pitéhez:
1kg narancs kockáravágva
1dl cukor
1kk vanília kivonat
2dl víz
1ek agar agar
díszéítéshez egy narancs karikákra vágva
A hozzávalókat(kivéve a díszítést és az agar agart) egy főzőedényben összekeverem, és 1 órát főzőm takarékon. Hagyom hülni egy kicsit, és utána leturmixolom, és visszateszem a tűzre, beleteszem az agaragart, és még egyszer felforralom. Megint hagyjuk hülni egy kicsit. Ezután már mehet is az elősütött formába, elhelyezhetjük rajata a díszítést, és tegyük hidegre. 1 óra mulva tálalható.
Csilisbabos pite tölteléke:
500g paradicsomlé
80g sűrített paradicsom
4ek liszt
4ek kukoricakeményítő
oregánó
só
bors
bazsalikom
oliva olaj
Csilisbabos konzerv
Az alapanyagokat(kivéve a konzevet) jól összekeverjük és összefőzzük. Beleöntjük az elősütött piteformába, ráöntjük a konzevet is, és 20 percre visszatesszük a sütőbe. Szobahőmérsékleten tálalható.