A mai ebéd remek példa....

 ....arra, hogy egy szombati menü kialakulására.
A történetet a végtelenből lehetne kezdeni, de megkímélek mindenkit. Induljunk onnan, hogy adott egy lelki állapotom, ami meghatározó mostanában, a főzéssel kapcsolatban. Szabad téren, az udvaron szeretnék főzni, de ez több tényező miatt is kivitelezhetetlen. Emiatt sokáig tologatom az ebéd elkészítését. Most egy óra, de még csak nagyon alakulóban van minden. Nem túl sok alapanyag kínálja magát első ránézésre.
Mégis jön egy pillanat, amikor Férjecském odajön egy kicsit, hozzábújok és kimondom, hogy "Mi legyen az ebéd?".  A válasz a szokásos, "Nem tudom.". de bennem útra indul valami, amiben nagyon sokat segít, hogy valaki meghallgat.

-Van egy darab padlizsán, medvehagyma, tofu és lila hagyma. Ezeket összepirítom, főzök ki mellé tejszínes rizst és annyi.
Ő bólint. Még egy jóleső ölelés, é mindketten megyünk a dolgunkra.

A konyhában először a "magtárhoz" vezette az utam. Sokféle gabona, olajos mag, aszalvány üvegekben. Kezembe kerül a kamut, de hamar belátom, hogy nem tudom mit kell vele csinálni, és most nincs kedvem hozzá. A rizs sokáig fő. Legyen inkább árpa.
Összevágom a hagymát, pakolászok, de nagyon, túl nyugodt vagyok. Érzem, hogy ezer dolog hat rám. A költözés vágya, a könyv, amit olvasok, a reggeli vita.... De már elengedtem mindent, ami feszültség. Szinte meditálok....
Precíz odafigyeléssel csinálok mindent, mert így esik jól. (Anya bejött, kizökkent, de inkább nyelek).
Felismerem, hogy árpát főzni sincs idő. Legyen akkor kukorica, a színe is szép. A főzés végén gazdagítom egy kis kesudió tejszínnel, meg medvehagymával, és formába öntöm, mert úgy olyan szép lesz.

Persze kevés a kukorica dara, hát tekerek mellé egy pelyhesítőnyi (kb. egy csésze) kölest. Nem kívánok fűszereket használni, még a vegamix is csak ártani tudna ennek a letisztult leki állapotú, névtelen ebédnek.
Írom kézzel  a bejegyzés piszkozatát , kevergetem a köleses kukoricát, és érzem, hogy ma remek ebédünk lesz.